A mai Afganisztán területén az iszlám 642-ben jelent meg. Igazi multikulturális terület volt ez, ahol buddhisták, zoroasztriánusok, hinduk és zsidók tökéletesen megfértek egymás mellett, egy olyan multikulturális egyensúly volt, aminek láttán a multikulti hívei minden bizonnyal azt gondolnák: “ez egy igen derék dolog, ezt pont így képzeltem”. OLVASS TOVÁBB →
A radikális szó szógyökere a latin radix, a gyökér főnév jelzős szerkezete a radikális, jelentése gyökeres. Esetünkben a politikai radikalizmusról van szó, azaz valaki gyökeres változásokat akar. OLVASS TOVÁBB →
Az iszlám világot is elérte a MeToo kampány szele, bár érdekes, hogy legaktívabban az európai muszlimok körében okozott botrányokat. Az egyik legprominensebb muszlim professzor Tarik Ramadan került kereszttűzbe, még a Charlie Hebdo is karikatúrát jelentett meg róla szexuális vágyait prezentálva. Henda Ayari, aki feljelentette Ramadant azóta is muszlim nők ezreit bátorítja az iszlám nőgyűlölő ideológiái ellen. Tekintsük át, milyen ideológiai alapjai lehetnek a nők hátrányos megkülönböztetésének az iszlámon belül és hogyan válhat egy erkölcstelennek ítélt nő könnyedén szexrabszolgává.
A Mohamed életét bemutató első bejegyzésünkben megismerhettük, hogy milyen háttérrel rendelkezett Mohamed mielőtt próféta lett, és hogy hogyan vált prófétává. Majd a második bejegyzésben végigvettük miként lett prófétából hadvezér. A mostani, harmadik bejegyzésben pedig Mohamed életének utolsó szakaszában Arábia mehódításának történetét, a zsidóknak és keresztényeknek szánt sorsot, és az örökös dzsihád kialakulását vesszük végig, kezdve a Badr csata utáni eseményekkel: OLVASS TOVÁBB →
A cikk a Kossuth Rádió, 180 perc című műsorának (2017. augusztus 22-i adásában) Incze Nikolettával felvett interjú alapján készült.
Mostanában leginkább a bevándorlás témája, ami kapcsán a terrorizmusról vagy a dzsihádról beszélünk, de nézzük meg azt, hogy olyan másod-, harmadgenerációs muszlimok élnek Európában, akiknek az integrációja szintén nem megoldott és nem volt sikeres. Hogyha azt a folyamatot vizsgáljuk, vajon miért történik mindez, akkor meg kell néznünk közelebbről, hogy milyen eszmék, milyen elvek hatnak a gyakorló muszlimok hétköznapi életére ma Európában. OLVASS TOVÁBB →
Néhány közösségi média szolgáltató, mint például a Facebook, gyakran lehetővé teszi a gyűlöletbeszédet, miközben tiltja az azokat kritizáló weboldalakat. OLVASS TOVÁBB →
A legutóbbi blogbejegyzésben megismerkedhettünk Mohamed életének korai szakaszával. Most pedig megtudhatjuk, hogyan lett a Prófétából hadvezér és politikus. OLVASS TOVÁBB →
Az iszlám nem pusztán a Koránon alapszik, hanem a szunnán. A szunna pedig további két részből áll: a szírából (Mohamed élettörténetéből) és a hadíszból (Mohamedről szóló történetekből). A szövegek terjedelmét tekintve az iszám 14% Allah és 86% Mohamed. Ezért kulcsfontosságú, hogy megértsük Mohamed élettörténetét. OLVASS TOVÁBB →
