A mai Afganisztán területén az iszlám 642-ben jelent meg. Igazi multikulturális terület volt ez, ahol buddhisták, zoroasztriánusok, hinduk és zsidók tökéletesen megfértek egymás mellett, egy olyan multikulturális egyensúly volt, aminek láttán a multikulti hívei minden bizonnyal azt gondolnák: “ez egy igen derék dolog, ezt pont így képzeltem”. OLVASS TOVÁBB →
Dzsihád
A cikk a Kossuth Rádió, 180 perc című műsorának (2017. augusztus 22-i adásában) Incze Nikolettával felvett interjú alapján készült.
Mostanában leginkább a bevándorlás témája, ami kapcsán a terrorizmusról vagy a dzsihádról beszélünk, de nézzük meg azt, hogy olyan másod-, harmadgenerációs muszlimok élnek Európában, akiknek az integrációja szintén nem megoldott és nem volt sikeres. Hogyha azt a folyamatot vizsgáljuk, vajon miért történik mindez, akkor meg kell néznünk közelebbről, hogy milyen eszmék, milyen elvek hatnak a gyakorló muszlimok hétköznapi életére ma Európában. OLVASS TOVÁBB →
A legutóbbi blogbejegyzésben megismerkedhettünk Mohamed életének korai szakaszával. Most pedig megtudhatjuk, hogyan lett a Prófétából hadvezér és politikus. OLVASS TOVÁBB →
A dzsihád az iszlám egyik leginkább vitatott része, amely azonban az iszlám doktrínának (tanoknak) szerves részét képezi, attól el nem választható. Mind a Korán, mind a szunna (Mohamed élettörténete) temérdek utalást és utasítást tartalmaz arra, hogy a dzsihád, az „isten útján” való küzdelem mennyire fontos. A doktrína egyértelműen a legmagasztosabb emberi cselekedetként állítja be az isten útján való harcban történő hősi halált. Olvass tovább →
Törökország iszlamista diktátora, Recep Tayyip Erdogan az elmúlt napokban számos hajmeresztő kijelentéssel hívta fel magára Európa figyelmét. Ezek azonban kizárólag azoknak jelenthetnek meglepetést, akik nem ismerik Erdogan politikájának és egész világnézetének alapvetését, vagyis az iszlám politikai doktrínáját. OLVASS TOVÁBB →
Az európai muszlim populáció folyamatos növekedése vitát váltott ki az európai városokban történő letelepedésük természetéről. Hivatalosan tagadják a „no-go zónák”, vagy a „saría által kontrollált területek” létezését, mégis a városban lakók ezeket a területeket legjobb esetben is csak rossz környéknek hívják, és azt tanácsolják, hogy ne menjenek ezekre a helyekre, mert nem biztonságosak, különösen magányos, lengén öltözött nők számára sötétedés után. Daniel Pipes amerikai kutató, a Middle East Forum alapítója és elnöke tapasztalata azt mutatja, hogy OLVASS TOVÁBB →
Egyre-másra hallani, olvasni olyan áldozathibáztató véleményeket, amelyek szerint a nyugati világnak en bloc kötelessége a harmadik világot támogatni, onnan „menekülteket” befogadni, hiszen a nyugat a gyarmatosítás során ezeket a területeket kizsákmányolta, tehát felelős ezeknek a területeknek a káoszba fulladásáért és elmaradottságáért. Egyesek azt a véleményt is megfogalmazzák, hogy a mostani migrációs hullám és az annak nyomán bekövetkező dzsihád támadások egyfajta jogos büntetés, és a nyugat most visszakapja mindazt a szenvedést, amelyet a gyarmatosítás idején okozott. OLVASS TOVÁBB →
Migráció, mint dzsihád
„A migráció volt az iszlám sikerének a kezdete, a politikai iszlám kezdete” – az m1 interjúja Bill Warner amerikai iszlámkutatóval, a fizika és matematika tudományok doktorával, a Saría törvény nem muszlimoknak c. könyv szerzőjével, aki 43 éve tanulmányozza az iszlám vallás politikai rendszerét. “Az a cél, hogy mindenki megértse az iszlámot. Nagyon kevesen olvassák az alapműveket (…) ezért egyszerűvé teszem. A Korán egy lenyűgöző könyv azt akarom, hogy mindenki értse. Szeretném megtanítani, hogy ki volt Mohamed az iszlám doktrínák szerint. Nem bírálok, nem dícsérek, csak azt mondom: ez az ami. Értsük meg az iszlám alapjait és mindenki vonja le a saját következtetéseit.” OLVASS TOVÁBB →
