A dzsihád az iszlám egyik leginkább vitatott része, amely azonban az iszlám doktrínának (tanoknak) szerves részét képezi, attól el nem választható. Mind a Korán, mind a szunna (Mohamed élettörténete) temérdek utalást és utasítást tartalmaz arra, hogy a dzsihád, az „isten útján” való küzdelem mennyire fontos. A doktrína egyértelműen a legmagasztosabb emberi cselekedetként állítja be az isten útján való harcban történő hősi halált.
A dzsihád a saría jog része. A dzsihád a káfirok (nem muszlimok) elleni háborút jelenti, melynek célja az iszlám saría jogrendszerének meghonosítása.
Korán 2:216 Az parancsoltatott nektek, hogy harcoljatok, habár ti idegenkedtek ettől. Utálhattok valamit, ami jó nektek, és szerethettek valamit, ami rossz nektek. Allah tud, ti pedig nem tudtok.
Korán 4:89 Azt szeretnék, ha hitetlenek lennétek, ahogyan ők is hitetlenek lettek, hogy ugyanolyanok legyetek, mint ők. Ezért ne fogadjatok barátul egyet sem közülük, míg el nem hagyták otthonaikat, hogy Allah ügyéért harcoljanak (dzsihád). Ha hátat fordítanak nektek, akkor találjátok meg őket, és öljétek meg őket ott, ahol csak rájuk akadtok.
Az egész világ be kell hogy hódoljon az iszlámnak. A káfirok ellenségnek számítanak, azon egyszerű oknál fogva, hogy ők nem muszlimok. Az erőszakot és a terrort a Korán szentesíti. A dzsihád, egyetemes és véget nem érő.
Muszlim 001,0031 „Parancsot kaptam, hogy háborút viseljek az emberiség ellen, míg el nem fogadják, hogy nincs más isten, csak Allah, és míg nem hiszik, hogy én vagyok az Ő Prófétája, és el nem fogadnak minden kinyilatkoztatást, melyet rajtam keresztül mond. Amennyiben megcselekszik ezeket a dolgokat, védelmezni fogom az életüket és tulajdonaikat, hacsak a saría másként nem rendeli, mert ebben az esetben sorsuk Allah kezében van.”
Bukhári 4,52,142 Mohamed: „Ha a dzsihádban káfirokkal szemben háborúzol akár csak egyetlen napig is, az nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden, ami rajta van. A Paradicsomban egy olyan apró terület, amely kisebb, mint egy ostornyél, nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden ami rajta van. Egy nap vagy egy éj a dzsihád útján nagyszerűbb, mint az egész Föld és minden, ami rajta van.”
A dzsihád kötelező jellege
A dzsihád a közösség kötelessége. Ha elegendő ember műveli, akkor a többiekre nézve már nem kötelező.
Korán 4:95 Azok a hívők, akik otthon ülnek, biztonságban – kivéve a rokkantakat – nem egyenlőek azokkal, akik vagyonukkal és életükkel harcolnak Allah ügyéért [dzsihád].
Bukhári 4,52,96 Mohamed: „Bárki, aki felfegyverez egy dzsihadistát, ugyanazt a jutalmat kapja, mint egy harcos; bárki, aki megfelelően ellátja egy szent harcos hozzátartozóit, ugyanazt a jutalmat kapja, mint egy harcos.”
Kinek kötelessége a dzsihádban harcolni?
o9.4 Minden épelméjű, ép testű férfinak, aki elérte a pubertást.
A dzsihád célpontjai
o9.8 A kalifa (a legmagasabb vezér, aki egyben király is és egyfajta pápa) háborút indít a zsidók és a keresztények ellen. Először szólítsátok fel őket, hogy térjenek át az iszlámra, aztán szólítsátok fel őket, hogy fizessenek dzsizját (káfirokra kirótt adót). Ha visszautasítják az áttérést vagy az adók megfizetését, akkor támadjátok meg őket.
Korán 9:29 Viseljetek háborút azok ellen, akik megkapták az Írásokat [zsidók és keresztények], de nem hisznek Allahban vagy a Végső Napban. Ők nem tartják tilosnak, amit Allah és az Ő Küldötte megtiltott. A keresztények és a zsidók nem követik az igazság vallását mindaddig, amíg be nem hódolnak és meg nem fizetik a fejadót [dzsizja], és megalázottá nem válnak.
o9.9 A kalifa minden más néppel káfirokkal harcol, amíg azok muszlimokká nem válnak.
A háború zsákmánya
o10.2 Ha valaki megöl vagy ártalmatlanná tesz egy káfirt, annak joga van elvenni, amit csak akar.
Bukhári 4,53,351 Mohamed: „Allah feljogosított arra, hogy zsákmányt szerezzek a háborúkban.”
Korán 8:41 Tudnotok kell, hogy minden hadizsákmányotok ötöde [a vezérnek hagyományosan elkülönített hányad a negyed volt] Allahé, az Ő Küldöttéé, a Küldött családjáé, az árváké és a szűkölködő utazóké.
Mivel a muszlimok bármilyen káfirral szemben folytathatnak dzsihádot, megfelelő motivációval egy káfirtól való lopás is dzsihádnak minősül.
Meghalni a dzsihád alatt – mártíromság
Egy muszlim mártír valaki olyan, aki Allahért és az iszlámért gyilkol. De ölése tiszta kell, hogy legyen, és csakis az Allah iránti odaadásból fakadhat. Amennyiben motivációja tiszta, a dzsihadista a paradicsomba jut, vagy megszerzi a káfir vagyonát.
Bukhári 1,2,35 Mohamed ezt mondta: „Aki csatlakozik a dzsihádhoz – semmi által nem kényszerítve, csupán Allah és az Ő prófétája iránti őszinte hittől vezérelve –, és életben marad, azt Allah vagy majd a túlvilágon jutalmazza meg, vagy a hadizsákmány lesz a jutalma. Ha elesik a csatában és mártírhalált hal, bebocsáttatik a Paradicsomba.
Korán 61:10 Hívők! Mutassak nektek egy megtérülő csereüzletet, ami megóv titeket a keserves gyötrelmektől? 61:11 Higgyetek Allahban és az Ő Küldöttében, és harcoljatok derékül Allah ügyéért [dzsihád], javaitokkal és éltetekkel egyaránt. Jobb nektek, ha ezt tudjátok!
A dzsihád hatékonysága
Mohamed Mekkában még hitszónok volt, aki évente körülbelül tíz embert térített át az iszlámra, Medinában azonban már harcos, aki körülbelül tízezer embert térített az iszlámra évente. Az arabok iszlámra való áttérítésében a politika és a dzsihád ezerszer hatékonyabb volt, mint a vallás. Ha Mohamed nem vált a politikára és a dzsihádra, csak néhány száz muszlim lett volna halálakor, és az iszlám elbukott volna. Az iszlám mint vallás megbukott, de a politika a vallással kombinálva teljes sikernek bizonyult.
Az ábra jól láthatóan megmutatja az iszlám növekedését e két különböző fázis alatt:
A dzsihád statisztikája
A trilógia nagy részét a dzsihád foglalja el. A Korán később keletkezett, politikai részének 24 százalékát és a teljes Korán 9 százalékát a dzsiháddal kapcsolatos versek teszik ki. A Bukhári hadísz 21 százaléka és a szíra 67 százaléka szintén a dzsihádról szól[1]. Vegyük észre, hogy milyen jól mutatja a Korán kétarcúságát a mekkai és a medinai részek dzsiháddal kapcsolatos tartalma. A mekkai Koránban nincs szó dzsihádról, és pontosan a mekkai Koránra hivatkoznak a muszlimok és hitvédőik.
A dzsihád áldozatai (a dzsihád könnyei)
Íme a dzsihád által megölt emberek száma az elmúlt 1400 év alatt [2]:
Keresztények 60 millió
Hinduk 80 millió
Buddhisták 10 millió
Afrikaiak (a dzsihád rabszolgái) 120 millió
Összesen 270 millió
Ezeket a halottakat a dzsihád könnyeinek hívjuk. A dzsihád művelhető karddal (erőszakkal), szájjal (beszéddel), tollal (írással) és pénzzel. A „karddal” vívott dzsihád a legkevésbé veszélyes egy társadalomra. A dzsihadista csoportok fele annyi veszélyt sem jelentenek a Nyugat számára mint a civilizációs (ideológiai) dzsihádot folytató szervezetek, mint amilyen a Muszlim Testvériség.
[1] A statisztikai adatok kinyerésének teljes dokumentációja megtalálható a statisztikai iszlám aloldalon.
[2] A kalkulációról bővebb információ a Dzsihád könnyei c. cikkben olvasható.
Ha szeretnéd visszakeresni a fenti idézeteket, ebben segíthet a hivatkozási rendszert magyarázó oldalunk.
