„Mi nem azt mondjuk mit kell tenned, hanem megmutatjuk, mit kell tudnod a politikai iszlámról.”

Mi az iszlám?

Az iszlám egy komplex civilizáció, saját kulturális, vallási, politikai és jogi rendszerrel. Az iszlámot annak alapműveiből ismerhetjük meg, ezek: a Korán (Allah kinyilatkoztatott szavai), a szíra (Mohamed élete) és a hadísz (Mohamed beszédei és cselekedetei).

E három elsődleges forrást trilógiának is nevezhetjük. Az iszlámról valós tudást innen meríthetünk, minden más forrás csak vélemény.

Mi a politikai iszlám?

Az iszlám szent könyveinek 51%-a a nem-muszlimokkal foglalkozik. Az hogy hogyan jussunk a a mennybe és kerüljük el a poklot vallási kérdés, az hogy hogyan bánjunk a nem-muszlimokkal politikai.

Csupán a politikai rendszer érdekes a káfiroknak (a nem-muszlimoknak), hiszen ez határozza meg mivoltunkat, és a velünk szemben alkalmazandó bánásmódot. Az iszlám politikai rendszerét a Koránban, a hadíszban és a szírában találjuk.

Az iszlám a világot muszlimokra és hitetlenekre, káfirokra osztja.

Az öt alapelv

A három szent szövegből álló iszlám trilógia a Korán, valamint két, Mohamed életéről szóló könyv. Amikor a trilógiát szétbontjuk, kategorizáljuk, strukturáljuk és elemezzük, az iszlám alapjainak öt alapelve nyilvánvalóvá válik. A teljes iszlám a trilógiára épül – a Koránra, szírára (Mohamed életrajza) és a hadíszra (Mohamed hagyományai).

Az iszlám tanok legnagyobb része politikai, nem vallási tan. Az iszlám egy politikai ideológia. Az iszlám a világot muszlimokra és hitetlenekre, káfírokra osztja. A politikai iszlám mindig két különböző módon bánik a káfírokkal – ez a dualizmus etikája. A káfírt a végsőkig ki lehet használni, vagy lehet úgy bánni vele, mint egy jó szomszéddal.

A káfiroknak alá kell vetniük magukat az iszlámnak mindenféle politikai és társadalmi színtéren. A káfir civilizáció minden területe a politikai iszlámnak kell, hogy behódoljon.

Az öt alapelvet öt szóval leírhatjuk – trilógia, politika, káfirok, kettősség és behódolás. Ez az öt fogalom világossá és könnyeddé teszi a politikai iszlámról szóló tanulást. Mostanáig az iszlámot nehéz volt megérteni, mivel összetettnek és ellentmondásosnak tűnt, zavaros volt. De amint meglátjuk, hogyan működik az öt alapelv, minden a helyére kerül. Az összetettségből egyszerűség, a káoszból pedig rend lesz. Minden CSPI könyv erre az öt alapelvre épül.

Az iszlám trilógia megértésével
az összetettségből egyszerűség,
a káoszból pedig rend lesz.

1. Trilógia

A trilógia három könyvből áll—

A Korán Mohamed szavait jelenti, amit Gábriel arkangyaltól hallott, aki pedig Allah szavait adta át. A Korán azonban nem tartalmaz elegendő útmutatást arról, hogy hogyan lehet valaki muszlim. A Korán többször is kinyilatkoztatja, hogy az egész világnak minden tekintetben Mohamed példáját kell követnie. Mohamed szavainak és tetteinek összessége a szunna. A szunna két szövegből tevődik össze—a szírából és a hadíszból.

A szunna első forrása a szíra, vagyis Mohamed életrajza. Ennek leghitelesebb verziója Ibn Iszáktól származik.

A szunna másik forrása a hadísz, vagyis Mohamed hagyományai. A hadísznak több változata létezik, de a legáltalánosabban használt a Bukharitól származó írás.

Tehát a trilógia részei: a Korán, a szíra és a hadísz.

2. Politikai iszlám

A politikai iszlám a tanok azon része, amely a káfirokra vonatkozik. Az iszlám káfirokhoz fűződő viszonya nem lehet vallási jellegű, mivel a muszlimoknak szigorúan tiltott bármilyen vallási érintkezés a káfirokkal. Az iszlám vallás az, ami egy muszlimnak lehetővé teszi, hogy elkerülje a poklot, és beléphessen a paradicsomba.

A trilógia nemcsak egyfajta vallási felsőbbrendűségnek a szószólója a káfirokkal szemben – a káfirok pokolra jutnak, miközben a muszlimok a paradicsomba kerülnek –, hanem a benne foglalt tanok megkövetelik a káfirok fölötti muszlim dominanciát politikai és kulturális téren is. Ez a dominancia nem vallási jellegű, hanem politikai.

Az iszlám rendelkezik egy teljes doktrínával arról, hogyan kell bánni a káfirokkal – ezt megtalálhatjuk a trilógiában.

A Korán szövegének 64%-át a káfiroknak szenteli. A szíra (Mohamed élettörténete) 75%-ban a káfirokról és a dzsihádról szól.

Az iszlám sikere elsősorban a politikájából fakad. Mohamed szellemi vezetőként Mekkában 13 év alatt 150 embert térített át a saját vallására. Amikor harcossá és politikai vezetővé vált, az iszlám robbanásszerű növekedésnek indult, és Mohamed a medinai tíz év leforgása alatt Arábia királyává vált.

3. Káfirok

A hitetlenek olyannyira fontosak, hogy számos névvel illetik őket. A keresztények és a zsidók a könyv népei, vagy hitetlenek. Másféle vallási elnevezések is léteznek a nem-muszlimokra: ateisták, politeisták és pogányok. A Korán azonban használ egy olyan kifejezést, mely önmagába foglalja a felsoroltakat. Ez az elnevezés egy arab szó: a káfir.

A káfir szót rendszerint hitetlennek fordítják, de ez a fordítás rossz. A hitetlen egy semleges szó. A Korán nagyon tisztán ír a káfírról. A Korán meghatározza a káfirokat azzal, ahogyan beszél róluk. A káfir a legalacsonyabb, leg-semmirevalóbb életforma. A magyar irodalmi nyelvből és török időkből ismert „gyaur kutya” kifejezés hűen adja vissza a szó valódi jelentését. A káfirt ki lehet rabolni, meg lehet gyilkolni, kínozni, rabszolgasorsba hajtani, keresztre feszíteni, és még megannyi mást. A kulcsfontosságú az, hogy a káfir nem egyszerűen egy nem-muszlim, hanem egy olyan személy, aki a muszlim erkölcsösség kódexén kívül helyezkedik el.

A Korán így különbséget tesz azok között akik hisznek Mohamedben, vagyis muszlimok, és akik nem, vagyis káfirok. A Korán ezen megosztása azt jelenti, hogy két nézőpontból tekinthetünk a Koránra – a muszlim nézőpontjából és a káfir nézőpontjából.

4. Kettősség

A negyedik elv a kettőség, ami egyedülálló az iszlámban. Példaként itt egy vers a Koránból:

109:2 „Nem imádom azt, amit ti imádtok, és ti sem imádjátok azt, amit én imádok. S én sem [fogom] imádni azt, amit ti imádtatok, s ti sem [fogjátok] imádni azt, amit én imádok. Nektek megvan a ti vallásotok, és nekem megvan az én vallásom.

Ez nagyon toleránsnak hangzik, de egy későbbi versben ez áll:

9:5 „Ha tehát a szent hónapok letelnek, akkor öljétek meg a káfirokat, ahol csak föllelitek őket! Fogjátok el őket! Ostromoljátok meg őket! Állítsatok nekik csapdát az összes leshelyről! Ha azonban megbánással fordulnak [Allahhoz], elvégzik az istentiszteletet és zakatot adnak, akkor hagyjátok őket szabadon az ő útjukon! Allah megbocsátó és kegyes.”

Itt már teljes az intolerancia. Ez az ellentmondás teljesen átlagos a Koránban, és említésre is kerül benne. A megoldás az ellentmondásra az ún. érvénytelenítés, ami azt jelenti, hogy a későbbi vers a követendő, nem a korábbi.

A logika itt nagyon fontos. Mivel Allah tökéletes és a Korán Allah pontos szavait jelenti, így mindkét, egymásnak ellentmondó vers igaz, de a későbbi a jobb, vagy erősebb. Ez dualisztikus logikához vezet, ahol két, egymásnak ellentmondó tény egyszerre lehet igaz.

5. Behódolás

Az iszlám behódolást jelent, a muszlim pedig azt az embert, aki behódol. A trilógiában világosan benne van, hogy minden káfirnak és a civilizációjuknak el kell pusztulnia. Mohamed sikere az erőszakban rejlett, amellyel meggyőzte a káfirokat arról, hogy ő Allah prófétája.

A behódolás politikai és vallási egyaránt. Az iszlám megköveteli a káfiroktól, hogy az élet minden területén behódoljanak. A káfir kultúra minden részlete támadás Allahra nézve.

Képezd magad a politikai iszlámról, hogy tényekről, ne véleményekről szóljon a közélet!

Mit tanít az iszlám doktrina rólunk? - kiderül a statisztikai iszlám fejezetünkből!

Kattints a gombra és fedezd fel 1400 év rejtelmét!