Mohamed élete – a keresztények, zsidók esete és Arábia teljes meghódítása – 3. rész

A Mohamed életét bemutató első bejegyzésünkben megismerhettük, hogy milyen háttérrel rendelkezett Mohamed mielőtt próféta lett, és hogy hogyan vált prófétává. Majd a második bejegyzésben végigvettük miként lett prófétából hadvezér. A mostani, harmadik bejegyzésben pedig Mohamed életének utolsó szakaszában Arábia mehódításának történetét, a zsidóknak és keresztényeknek szánt sorsot, és az örökös dzsihád kialakulását vesszük végig, kezdve a Badr csata utáni eseményekkel:

Rajtaütés a banu szulejm törzsön

Iszhák 540-543, Tabari 1365 Hét nappal azután, hogy Mohamed visszatért Badrtól, még további négy fegyveres portyára került sor, de az ellenséggel, a káfirokkal, ezek során nem kerültek érintkezésbe. Mohamed olyan politikai erővé vált, amilyet a történelemben előtte még sosem láttak. A vallás és a politika összekapcsolása egy egyetemes felhatalmazással tartós, maradandó, örökérvényű történelmi erőt teremtett. A muszlim hívők nem lesznek békében egészen addig, amíg nem lesz az egész világ iszlámmá. A hadizsákmány biztosítja az iszlám bőségét. Allahot félni egyet jelent Mohamed tiszteletével.

Bukhári 1,7,331 A Próféta így szólt: „Öt dolgot kaptam, amik senki másnak énelőttem még soha nem adattak meg: 1. Allah győzedelmessé tett engem a félelem révén – azáltal, hogy megfélemlíti az ellenségeimet egyhavi járóföld távolságon belül. 2. A földet nekem és követőimnek rendelte – egy hellyé az imádsághoz és szertartásaim elvégzéséhez; ennélfogva, bármelyik követőm imádkozhat bárhol, ahol csak az imádság ideje éri. A hadi zsákmányolást halallá (törvényessé) tette számomra, noha az énelőttem soha senki számára nem volt törvényes. […]

Mohamed prédikátorként és prófétaként hagyta el Mekkát. Medinába hozzávetőleg 150 muszlim áttérttel érkezett. Egy Medinában eltöltött év után mintegy 250-300-an voltak a muszlimok, és legtöbbjük igen szegény volt. A badri csata után egy új iszlám emelkedett fel. Mohamed politikusként és hadvezérként lovagolt ki Medinából. Az iszlám egy vallásilag motivált fegyveres politikai erővé vált – dzsiháddá.

Mohamed és a zsidók

Amikor Mohamed Medinába érkezett, a város mintegy fele zsidó volt. Három zsidó és két arab törzs lakta. Szinte egy zsidónak sem volt héber neve. Bizonyos fokig arabok voltak. Ugyanakkor sok arab vallási gyakorlat tartalmazott elemeket a judaizmusból. A zsidók földművesek és boltos kisiparosok voltak, és a saját erődített negyedeikben laktak. Általánosságban tanultabbak és tehetősebbek voltak, mint az arabok. Mohamed érkezését megelőzően rossz vér volt a törzsek között, beleértve a gyilkosságokat is. Az utolsó csata a két arab törzs között folyt, de mindegyik zsidó törzs belefolyt a harcokba a saját arab szövetségese oldalán. A két arab törzs közti feszültség mellett megvolt a feszültség a zsidók és az arabok között is. A zsidók megosztottságát és azt, hogy különböző oldalakon harcoltak, elítélte Mohamed. A Tóra tanítása szerint a zsidóknak egységesnek kell lenniük, és ebben a vonatkozásban megbuktak. Mindezek az ellenségeskedésekkel terhelt törzsi kapcsolatok képezték az egyik indokát annak, hogy Mohamedet meghívták Medinába, de az eredmény csak még további polarizáció lett, nem pedig egység. Az új törésvonal az iszlám, illetve azon arabok és zsidó partnereik között keletkezett, akik ellenálltak az iszlámnak.

Iszhák 351 Ekkortájt a zsidók vezetői nyíltan fölemelték a hangjukat Mohamed ellen. A rabbik nehéz kérdéseket kezdtek föltenni neki. Kételyek és kérdések merültek föl a tanai kapcsán. De Mohamed számára az Allahhal kapcsolatos bármiféle kétely eleve bűn volt. Mindazonáltal ketten a zsidók közül muszlimként összefogtak Mohameddel. Ők hittek neki, amikor azt mondta, hogy ő az a zsidó próféta, aki azért jött, hogy beteljesítse a Tórát.

Az igazi Tóra a Koránban van

Mohamed többször elmondta, hogy a zsidók és a keresztények megrontották (meghamisították-elferdítették) a szent szövegeiket ama célból, hogy eltitkolják a tényt, miszerint az ő szentírásaikban is megjövendölték az ő eljövetelét. A Koránban szereplő történetek hasonlítanak a zsidó Szentírásban szereplőkre, csak másra vannak kihegyezve. A Koránban az összes olyan történet, ami a zsidó Szentírásban is megtalálható, azt hivatott példázni, hogy Allah elpusztította mindazokat a kultúrákat, akik nem hallgattak a maguk „küldöttjeire”. Mohamed szerint a zsidók szent írásai meg lettek változtatva, hogy elrejtsék annak a tényét, hogy az iszlám az igaz vallás, és hogy ő az utolsó a zsidók prófétáinak sorában.

Iszhák 369 A zsidók bűnei olyannyira nagyok, hogy Allah majmokká változtatta őket. Ők mégsem fognak tanulni, és nem hajlandóak elismerni, hogy Mohamed az ő prófétájuk. Pedig nagyon jól tudják a teljes igazságot, de eltitkolják azt, és összezavarnak másokat. Még amikor azt is mondják Mohamednek, hogy hisznek, akkor is csak leplezik az ellenállásukat.

Iszhák 370 A zsidók megértették Mohamed igazságát, majd pedig megváltoztatták az Írásaikat, hogy elkerülhessék annak elismerését, hogy Mohamednek igaza van.

Iszhák 381 Egészen eddig Mohamed Jeruzsálem irányába nézve vezette az imádságokat. Ekkortól viszont a kibla, vagyis az imairány, meg lett változtatva, a mekkai Kába felé. Néhány zsidó odament Mohamedhez, és megkérdezte, miért változtatott az imairányon. Végtére is azt mondta, hogy Ábrahám vallását követi. Mivelhogy az iszlám a judaizmus örököse, Allah Jehova örököse volt. Valójában Allah volt a zsidók istensége, és a zsidók szándékosan titkolták el ezt a tényt az Írások megrontása révén. Emiatt, a muszlimok hite szerint, a zsidók meg lettek átkozva.

A kajnuka zsidók ügye

Iszhák 545 Medinában három törzse volt a zsidóknak. A Banu Kajnuka tagjai ötvösök voltak és a negyedeikben lévő erődítményben éltek. Mohamed elmondása szerint megszegték az egyezményt, amit Mohamed Medinába érkezésekor írtak alá. Hogy mi módon tették ezt, az tisztázatlan. Iszhák 545 Mohamed összehívta a zsidókat a piacukon, és azt mondta: „Ó, zsidók, legyetek óvatosak, nehogy Allah rátok is olyan bosszút hozzon, mint amilyen a kurajsokkal esett. Legyetek muszlimok! Tudjátok, hogy én vagyok a próféta, aki hozzátok küldetett. Megtaláljátok ezt a Szentírásotokban.” Iszhák 545 Ők így feleltek: „Ó, Mohamed, úgy tűnik, te azt gondolod, hogy mi a te néped vagyunk. Ne csinálj bolondot magadból! Lehet, hogy megöltél és megvertél néhány kereskedőt a kurajsok közül, de mi harcos emberek vagyunk, igazi férfiak.” Iszhák 546 Nem sokkal ezután Mohamed megostromolta a Banu Kajnuka zsidóit a negyedeikben. A másik két zsidó törzs egyike sem jött a segítségükre. Végül a zsidók megadták magukat, elébe nézve annak, hogy elfogásukat követően lemészárolják őket. De a zsidók egy régi szövetségese rávette Mohamedet, hogy ne ölje meg őket. Mohamed száműzte a zsidókat, és elvette minden vagyonukat és javaikat.

Mohamed és a keresztények

Iszhák 404 Amíg volt néhány keresztény Medinában, addig megvitatták a vallást Mohameddel. Szónokoltak a Szentháromság tanáról és Krisztus istenségéről. Mohamed később lefektette a keresztény tanítás iszlám változatát. A Korán részletesen elmeséli Jézus igaz történetét, aki csak egy volt Allah prófétái közül, és azt is, hogy a keresztények Szentháromsága az Allah, Jézus és Mária.

Iszhák 406 Senkinek nincs ereje, csakis Allah által. Allah adta a próféta Jézusnak az erőt, hogy föltámassza a halottakat, meggyógyítsa a betegeket, agyagból készítsen madarakat, amiket aztán tovaröptet. Allah adta Jézusnak ezeket a jegyeket próféta mivoltának jelzéséül. De Allah nem ruházta föl királyok kinevezésének a hatalmával, vagy azzal a képességgel, hogy az éjszakát nappallá változtassa. Ezek az erőbeli hiányosságok mutatják, hogy Jézus egy ember volt, és nem része a Szentháromságnak. Mert ha ő Istenből való lett volna, akkor uralma alatt bírta volna az összes hatalmat. Akkor nem kellett volna királyok uralma alatt élnie.

Iszhák 408 Krisztus csak Allah által van. Krisztus prófétaságának jelei kizárólag Allahtól erednek. Jézus arra int másokat, hogy Allahot imádják, ne pedig őt. De amikor az emberek elzárkóztak attól, hogy meghallják, amit mond, előléptek a Tanítványok, hogy segítsék őt a küldetésében. A Tanítványok Allah szolgálói voltak, és muszlimok voltak, csakúgy mint Krisztus.

Iszhák 409 Krisztust nem feszítették keresztre. Amikor a zsidók Krisztus ellen szervezkedtek, azt találták, hogy Allah a legjobb szervezkedő. Allah Krisztust közvetlenül emelte magához, és meg fogja cáfolni azokat, akik azt állítják, hogy keresztre feszítették és feltámadott. A végső napon, a Feltámadás Napján, azok, akik követik Krisztust, de nem hisznek az ő isteni voltában, meg lesznek áldva. Azok, akik kitartanak amellett, hogy Krisztus az Isten, és hogy tagja a Szentháromságnak, és megtagadják az igaz hitet, a Pokolban lesznek megbüntetve.

Arábia meghódítása

Az uhudi csata

A mekkaiak elvesztették a badri csatát, de kiállítottak egy hadsereget, és visszatértek harcolni a muszlimokkal Uhudnál, Medina közelében. A muszlimok veszítettek, mert az íjászok nem tartották az állásukat, hanem helyette a mekkai táborhoz futottak, hogy ellopják a dolgaikat. A mekkaiak győztek, de nem használták ki a fölényüket, és hagyták Mohamedet elmenekülni.

Iszhák 586 A halott muszlimokat a csatatéren hantolták el. Mohamed így szólt: „Tanúsítom, hogy mindenki, aki dzsihádban sebesül meg, fölemeltetik Allah által, és vérző sebei úgy fognak illatozni, mint a legfinomabbillatszer.” Mohamed hallotta, ahogya nők a halottaikat siratják, de ő azt akarta, hogy sirassák meg nagybátyját, Hamzát is. Így hát a nők jajongtak Hamzáért is, és ettől Mohamed megkönnyebbült. A muszlimok azért szenvedtek vereséget, mert nem követték Mohamed parancsait. Ígyhát a Korán kimondta, hogy attól fogva a muszlimoknak engedelmeskedniük kell Mohamednek mindenben. Nem volt miért bátorságukat veszíteni, mivel a jövőben még adódhatott lehetőségük további hadizsákmányt szerezni.

Iszhák 606 A Korán azt mondta, hogy a siker, amit a káfirok megtapasztaltak, időleges volt. Gyarapodni fognak a bűneikben, és meg lesznek büntetve. Allah nem fogja ilyen állapotban hagyni a hívőket. De ez a próbatétel el fogja választani a gyengéket az erősektől. Azoknak, akiknek van vagyonuk, a dzsihádra kell azt költeni.

A merénylet mint dzsihád

Muszlim 276 Uhud után több törzs szövetségbe lépett egymással Szúfjan ibn Halid vezetése alatt. Mohamed merénylőt küldött rá, hogy megölje, mert a vezetése nélkül a szövetség darabjaira esik. Így hát a merénylő, Abdullah, csatlakozott Szúfjan erőihez, és megvárta, amíg egyedül lesz vele. Megölte Szúfjant, és levágta a fejét, és visszament Medinába.

A musztalik törzs megtámadása

A musztalikokat, asszonyaikkal-lányaikkal, gyermekeikkel és javaikkal együtt, hadizsákmányul ejtették és szétosztották a harcolók között. Váltságdíjat tűztek ki a fejükre. Akikért nem fizettek, azokat zsákmányként és rabszolgaként kezelték.

Tisztogatás Medinában

Mohamed megtámadta a másodikat a Medinában élő zsidó törzsek közül. A zsidók nem voltak hajlandóak elismerni, hogy igazi próféta, és ezért fizetniük kellett. Mohamed ostrom alá vette a zsidókat, és fölégette a datolyapálma-ültetvényeiket. A másik zsidó törzs nem sietett segítségükre. Alkudozásba vágtak, és elérték, hogy elmehetnek élve annyi holmijukkal, amennyit magukkal tudnak vinni. Mivelhogy nem került sor tényleges harcra, és a dzsihadisták nem végeztek semmilyen munkát, Mohamedhez került a teljes zsákmány. A datolyapálmák leégetése sértette az arab törzsi szokásokat. De a Korán kimondta, hogy erkölcsös cselekedet volt a káfir zsidók ellen.

Az Árok csatája – ahol Mohamed sikeresen megvédte Medinát a mekkaiaktól

A zsidóknak rendeltetett vég

Iszhák 684 Gábriel angyal eljött Mohamedhez délben, ugyanazon a szent napon. Megkérdezte, hogy Mohamed túlvan-e már a harcokon. Gábriel és az angyalok azon voltak, hogy megtámadják az utolsó zsidó törzset Medinában. Gábriel így szólt: „Allah megparancsolja neked, hogy menj el a zsidókhoz. Én oda igyekszem most, hogy megremegtessem az erődítményüket.” Mohamed ostrom alá vette a zsidókat. Ők megadták magukat, és alávetették magukat egy régi szövetséges, Szaed ítéletének.

Iszhák 688 A zsidók úgy döntöttek, hogy hagyjanak egy barátjuknak vélt muszlimot, Szaedet, ítélkezni fölöttük, ha megadták magukat Mohamednek. Szaed ítélete egyszerű volt. Öljék meg az összes férfit. Vegyék el a vagyonukat, a nőket és a gyerekeket pedig ejtsék foglyul. Mohamed azt mondta: „Allah ítéletét hoztad.”

Iszhák 690 A foglyokat Medinába vitték. Árkokat ástak Medina piacterén. Hosszú nap volt, de 800 zsidót lefejeztek azon a napon. Mohamed és 12 éves felesége, Aisa, egész nap ott ült, és nézte a mészárlást, éjszakába nyúlóan. Allah Apostola megöletett minden zsidó férfit.

Iszhák 693 Mohamed elvette a zsidók összes tulajdonát, a feleségeiket és gyerekeiket, és fölosztotta őket a muszlimok közt. Mohamed elvette a maga egyötöd részét a rabszolgákból, és a női zsidó rabszolgákat elküldte egy muszlimmal egy közeli városba, ahol áruba bocsátották őket gyönyörszerző nőkként. Mohamed a női rabszolgák eladásából származó pénzt lovakba és fegyverekbe fektette.

Iszhák 693 Még egy utolsó része volt a zsákmányból Mohamednek. A legszebb zsidó nő az ő kéjrabszolgája lett.

Dzsihád, az első dimmik – a hudajbíjjai szerződés

Mohamed arra jutott, hogy eljött az ideje, hogy a muszlimok elzarándokoljanak Mekkába és a Kábához. De a mekkaiak nem akarták beengedni a muszlimokat, annak ellenére sem, hogy fegyvertelenek voltak és zarándokruhát viseltek. Így hát Mohamed tárgyalásokba bocsátkozott a mekkaiakkal.

Iszhák 747 Kidolgoztak egy megállapodást, miszerint tíz évig nem fognak háborúzni

Iszhák 749 Medinába visszamenet Mohamed hozzáadta a Koránhoz, a Győzelem című szúrát, erről a szerződésről. Azok, akik visszamaradtak [a sivatagi arabok, a beduinok], és nem jöttek el a zarándoklatra, nem fognak részesülni semmilyen hadizsákmányból. És lehetett még további háborúkra számítani a jövőben.

Iszhák 750 Ez győzelem volt az iszlámnak. Mekka vezetése független politikai erőként kezelte Mohamedet. Ennek a hatalomnak a révén sokkal több arabot kezdett vonzani az iszlám.

Hajbar

Iszhák 756 A hudajbíjjai szerződés után Mohamed körülbelül két hónapig Medinában maradt, mielőtt összegyűjtötte a seregét, és Hajbar erődítményei alá vonult; Hajbar tehetős zsidó földművesek közössége volt, akik egy elkülönülő erődítmények alkotta faluban éltek Medinától 100 mérföldre.

Iszhák 758 Mohamed egyenként vette be az erődöket. A foglyok közt volt egy gyönyörű zsidó nő, akinek Szafija volt a neve. Mohamed magának szerezte meg őt, a saját kéjes vágyainak kielégítésére. Először az emberei egyike választotta a maga részére kéjrabszolgának, de Mohamed elcserélte vele Szafijára a nő két unokatestvérét. Mindig Mohamedé volt az első választás a hadizsákmányból és a nőkből.

Iszhák 759 Hajbarnál Mohamed új rendelkezéseket adott ki a foglyul ejtett nőkkel folytatható nemi érintkezést illetően. Ha a nő várandós volt, akkor nem szabadott közösülésre használni, amíg meg nem szülte a gyerekét. És azokat a nőket sem szabadott közösülésre használni, akik a havivérzésre vonatkozó muszlim törvények értelmében tisztátalanok voltak.
Mohamed feleségül vette Szafiját, miután megtisztult a havivérzéses szakaszától.

Iszhák 764 Hajbarnál Mohamed intézményesítette az első dimmiket. Miután a zsidóktól elvették javaik legjavát, Mohamed meghagyta őket megművelni a földet. Mivelhogy az emberei semmit nem tudtak a földművelésről, miközben a zsidók jártasak voltak benne, ők művelték meg a földet, és hasznuk felét Mohamednek adták.

Mekka visszafoglalása

A hudajbíjjai megállapodást egy Mohamed szövetségesei és Mekka szövetségesei között vívott harc borította föl. Mohamed kihasználta az alkalmat, és megtámadta Mekkát.

Mohamed 10 000 emberrel vonult Mekka ellen, hogy megbüntesse őket. A mekkaiak a harc nélküli megadás mellett döntöttek. A mekkai vezető alávetette magát az iszlámnak. A vezető kiállt, és bejelentette a polgároknak, hogy érkezőben van Mohamed serege. Azt mondta nekik, hogy ne álljanak ellen, hanem menjenek be a házaikba, vagy az ő házába, vagy a Kábába, és akkor biztonságban lesznek.

Iszhák 819 Mohamed megmondta a parancsnokainak, hogy csak azokat öljék meg, akik ellenállnak. Máskülönben ne zaklassanak senkit, kivéve azokat, akik korábban Mohamed ellen beszéltek. A meggyilkolandók listája a következő volt:

  • Mohamed egyik írnoka, aki azt mondta, hogy amikor Mohamed koráni kinyilatkoztatásait jegyezte le, Mohamed olykor megengedte neki, hogy javításokat eszközöljön a szövegen. Ez volt az, ami miatt elvesztette a hitét, és aposztatává lett (elhagyta az iszlámot).
  • Két énekes lány, akik gúnydalokat énekeltek Mohamedről.
  • Egy muszlim adószedő, aki hitehagyó lett.
  • Egy férfi, aki sértegette Mohamedet.

Tabari 1642 Hind volt az a mekkai nő, aki megcsonkította Hamzát az uhudi csatánál.

Iszhák 821 Amikor Mohamed a Kábához ment, imádkozott, és lerombolta a vallási művészet minden megtestesülését Mekkában.

Mohamed kihirdette, hogy vége van minden ellenségeskedésnek, minden vérbosszúnak és a vérpénzek fizetésének. Az elődök előtti hódolásnak vége lett.

Khalid hadjáratai

Iszhák 834 Mohamed kiküldte Khalidot a Mekka körüli vidéken élő törzsekhez.

Iszhák 837 Khalid megtámadott egy törzset, és sokukat megkötözte és lefejezte.

Iszhák 840 Mohamed egy Mekkához közeli ősi templomhoz küldte Khalidot, amit több törzs is használt istenimádásaihoz. Ahogy Khalid odaért, teljesen lerombolta.

A hunaini csata, táifi csata, a havazinok meghódítása majd tabuk lerohanása követte Mekkát

Iszhák 902 Amikor Tabukhoz értek, az ottani emberek megfizették a fejadót, a dzsizját. A fejadó megfizetésével, amit személyenként kellett fizetni, biztosíthatták, hogy nem támadják meg – ölik meg vagy rabolják ki – őket a muszlimok.

Örökös dzsihád

Muszlim 448 Az összes győzelemmel a hátuk mögött néhány muszlim azt mondta, hogy a háborúskodások napjainak leáldozott, és egyenesen elkezdték eladogatni a fegyvereiket. De Mohamed ezt megtiltotta, mondván: „Nem állhat el az embereim közül egyetlen csapat sem, akik részt vettek az igazságért folytatott harcokban, egészen amíg az Antikrisztus el nem jön.”

A dzsihád a dolgok természetes állapotaként lett elismerve.

Arab törzsek behódolása

Iszhák 933 Amikor Mohamed bevette Mekkát és Tabukot, küldöttségek kezdtek érkezni az araboktól. Az arabok kivártak, hogy meglássák, mi fog történni a kurajsok és Mohamed között. Amikor Mohamed győzedelmeskedett, az arabok csoportosan jöttek, és csatlakoztak hozzá.

Iszhák 956 Himjar királyai megírták Mohamednek, hogy alávetették magukat az iszlámnak. Mohamed visszaírt nekik: „… Megkaptam az üzeneteteket, és értesültem az iszlámhoz való megtérésetekről, és hogy káfirokat öltök. Allah vezetett titeket. …küldjétek el a hadizsákmány egyötödét és adóztassátok meg a dimmi káfirokat… A keresztények és a zsidók, akik nem térnek át, fejadót kell fizessenek…

Iszhák 957 Mohamed elküldte Muadzot Jemenbe téríteni. Ottléte alatt egy nő megkérdezte, milyen jogai vannak egy férjnek a felesége fölött. Ő ezt felelte a nőnek, aki kérdezte: „Ha arra mennél haza, hogy a férjed orrából genny és vér folyik, és szívnád, amíg csak ki nem tisztul, még akkor sem tennél eleget a férjed jogainak.”

Iszhák 965 Mohamed adószedőket küldött ki az iszlám területek minden tájára, hogy begyűjtsék az adót.

Mohamed utolsó küzdelmei és halála

A búcsúzarándoklat

Iszhák 968 Tíz évre rá, hogy belépett Medinába, Mohamed megtette azt, ami az utolsó mekkai zarándoklata hivatott lenni. Ott elmondta búcsúbeszédét: I969 A férfiaknak jogaik vannak a feleségeik fölött, és a feleségeknek jogaik vannak a férfiak fölött. A feleségeknek soha nem szabad házasságtörést elkövetni, vagy nemiségükkel megnyilvánulni mások felé. Ha mégis megteszik, tegyétek őket elkülönített szobákba, és enyhén verjétek meg őket. De ha tartózkodnak az efféle dolgoktól, akkor joguk van élelemre és ruházatra. Csak enyhe meghagyásokat helyezzetek a nőkre, mert ők a férfiak rabjai, és nincs ellenőrzésük a saját személyük fölött.

Muszlim 473 Etessétek és ruháztassátok jól a rabszolgáitokat.

A zsidók és a keresztények vágleges helyzete

Utolsó szavai szerint a zsidók és a keresztények örökös másodrendű polgárok lettek, vagyis dimmik. Csak azok a keresztények és zsidók élveznek védelmet, akik alávetik magukat az iszlámnak. A valódi keresztények azok, akik megtagadják a Szentháromságot és elfogadják Mohamedet az utolsó prófétaként. A valódi zsidók azok, akik elfogadják Mohamedet istenük, Jehova, utolsó prófétájaként. Mind a keresztényeknek, mind a zsidóknak el kell fogadniuk, hogy a Korán az igaz Szentírás, és hogy az Ótestamentum és az Újtestamentum romlott és hibás szövegek. Minden más zsidó és keresztény hamis, és káfir.

Korán 9:29 Viseljetek háborút azok ellen, akik megkapták az Írásokat [zsidók és keresztények], de nem hisznek Allahban vagy a Végső Napban. Ők nem tartják tilosnak, amit Allah és az Ő Küldötte megtiltott. A keresztények és a zsidók nem követik az igazság vallását mindaddig, amíg be nem hódolnak és meg nem fizetik a fejadót [dzsizja], és megalázottá nem válnak.

A keresztények eltitkolták ama próféciáikat, amelyek szerint Mohamed el fog jönni, hogy beteljesítse Krisztus munkáját. Hinni Krisztus isteni mivoltában egyet jelent az iszlámnak való alávetődés elutasításával. Hasonlóan a zsidókhoz, a keresztények közül is csak azok számítanak tényleges kereszténynek, akik alávetik magukat az iszlámnak, és utolsó prófétájukként tisztelik Mohamedet – ők lesznek dimmivé, és rájuk a saría (iszlám jog) uralma vonatkozik. Az iszlám határozza meg az összes vallást. Minden vallás be kell hódoljon az iszlámnak.

A mohamedhez kapcsolható fegyveres események összefoglalása

Egy kilencéves időszak folyamán Mohamed személyesen 27 támadásban vett részt. Volt 38 egyéb csata és hadjárat. Ez összesen 65 eset, nem számítva a merényleteket és kivégzéseket, ami átlagban annyit tesz, hogy egy fegyveres cselekmény minden hat hétben.

Mohamed halála

Iszhák 1006 Mohamed legyengült, és nagy fájdalmai voltak. Később fejével Aisa ölében halt meg. Utolsó szavai az iszlám tökéletes sommázata voltak – a vallásra alapuló politikai cselekvésé.

Bukhári 4,52,288 Mohamed így szólt: „Arábiában nem lehetnek más vallások az iszlámon kívül”, és hogy továbbra is pénzt kell fizetni az idegen, káfir követek befolyásolására.

Tabari 1831 Mohamed az ágya alatt lett eltemetve. Az ágyat eltették, és egy sírt ástak a helyén, ahol állt.

 

(Kivonat Dr. Bill Warner: Mohamed élete – A szíra című könyvből.)


Ha szeretnéd visszakeresni a fenti idézeteket, ebben segíthet a hivatkozási rendszert magyarázó oldalunk.

Oszd meg a cikket