Bill Warner: Válasz ideológiai ellenfeleimnek

Az elmúlt évek során a média, az akadémikusok és a muszlimok azzal vádoltak meg, hogy inkompetens tudós vagyok. Az alábbiakban néhány fő vádjuk cáfolatát mutatjuk be.

A www.politicalislam.com weboldalamon részletesen bemutatott a tudományos módszertanom amely az iszlám alapdokumentumainak vizsgálatáról szól (a Korán, a Hadísz és a Szíra), nem pedig mások 1400 éves szövegértelmezéseiről. Sok akadémikus és vallási „szakértő” állítja, hogy az iszlám, az iszlám teológiában, történelmében, antropológiában és kulturális irodalmában található meg, és hogy nem foglalkozom ilyen jellegű munkával. Ez így igaz. Nem foglalkozom másodlagos forrásokkal. Az én módszerem az iszlám tanulmányozására az, hogy az alaptanításokat tanulmányozom – az iszlám DNS-ét.

Ebben a válaszban számos doktrinális tényre fogok hivatkozni, de nem szolgálok lábjegyzetekkel, mivel mindegyik megtalálható a honlapomon: www.politicalIslam.com/Stats and Graphs.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy az iszlám a Koránon alapuló vallás. Kevesen tudják, hogy a Korán 89 verse szerint Mohamed tökéletes példa az egész emberiség számára. Mohamed példáját megtaláljuk hagyományaiban a hadísz gyűjteményekben, és az életrajzában, a Szírában. Bukhari és Muszlim hadíszait használom. Mivel több szíra létezik, én a legrégibb és a leghitelesebbet választottam, Ibn Ishak-ot és al Tabarit. A hadíszok és a szíra együtt alkotják Mohamed szunnáját.

Azért használom a Bukharit, mert ezt a hadísz-gyűjteményt tartják a leghitelesebbnek. Az Ishaq-ot azért használom, mert érdekel az iszlám alaptana, és történelmi dokumentumoknál a régebbi a jobb és mérvadóbb. Igaz, hogy a szíra életrajzot jelent, de én a nagybetűs Szírá esetén a kanonikus Szírára gondolok. Elsősorban az Ishaq-ot használom, de az Al Tabarit is, mivel az tartalmazza a Sátáni Verseket, melyeket Ishaq nem említ.

A Szíra Mohamed életrajza. Bármely írástudó ember megértheti az életrajzot. De a „szakértők” azt mondták nekem, hogy a Szíra olvasása „hiábavaló”. Valójában a Szíra azért szükséges, hogy megértsük az iszlám tanokat, mert csak a Szíra adhat időbeli sorrendet a Korán-verseknek. A Koránt vershossz szerint rendezték sorrendbe, a leghosszabbtól a legrövidebbig, így idővonalra van szükség az ellentmondásos nyilatkozatok feloldásához. Ez a korábbi versek tagadásával vagy érvénytelenítésével (de nem megszüntetésével) történik. A későbbi versek felváltják a korábbiakat.

Tehát, az iszlám tanítása a Koránon, a Szírán és a Hadíszon, vagyis a Koránon és Szunnán (Mohamed életrajzán és hagyományain) alapszik. Ebben minden iszlám tudós egyetért. Ha a Korán és a Szunna tartalmazza, akkor az iszlám, ha nem, akkor az nem iszlám. Minden iszlám tudósnak egyet kell értenie ebben a kérdésben. A tanok minden ténybeli elemének tartalmaznia kell Allahra és Mohamedre való hivatkozást. A Korán és a Szunna sokféle értelmezése vezet az iszlám sok arcához. De csak egy Korán és egy Szunna létezik, ezek az iszlám alapjai.

Az iszlám tan három szempontból magyarázható: az iszlám hívő, az iszlám hitvédője és a káfir azaz a nem-hívő nézete szerint. Ezek az álláspontok, ha az iszlám sahádáján alapulnak, miszerint Allah az isten, Mohamed pedig a prófétája, soha nem tudnak megegyezni. Én elmagyarázom a Korán és Szunna iszlám tanítását a káfir szempontból.

Szokásos állítás, hogy csak azok ismerhetik a tant, akik ismerik a klasszikus arab nyelvet. Az iszlám egyetemes doktrínának vallja magát, amely minden ember számára értendő. Mégis, kevés muszlim tud arabul, még kevésbé klasszikus arabul. Ez azt jelenti, hogy az iszlám csak egy arab gyarmati paradigmában létezhet? Vagy azt, hogy egy írástudatlan paraszt lehet muszlim, de nem ismerheti az iszlám tanát? Továbbá úgy tűnik, hogy Mr. Khan feleslegesen fordította le Bukhari hadíszait, mivel azt csak arabul lehet megérteni. Szóval, melyik is? Az iszlám vagy egy univerzális tan, amelynek forrásszövegeit lefordíthatják, vagy olyan doktrína, amely csak egy arab olvasói elit számára érhető el.

Az a vád, hogy a CSPII tagjai pénzért dolgoznak, meglepő lesz önkénteseink számára, mivel nem kapnak fizetést. Az adományokból vagy könyveladásokból származó bevételek a szervezet általános működtetését és a weboldal költségeit fedezik. Kérdezem a kihívóimat: Valamelyikőtök tesz szert bevételre az iszlámról való tudása által?

Nagy figyelmet fordítottam az iszlám történelemre. Mi a válasz a kérdésre: hány káfir halt meg az 1400 év alatt? Durva válasz: 270 millió. Olvassa el a honlapomon található Dzsihád könnyeit a tanulmány eredményeiről, 581 csatát számoltam meg, ahol az iszlám megtámadta a káfirokat. Az iszlám másik érdekes történelmi ténye, hogy Mohamed 9 év alatt 106 dzsihád cselekményt követett el.

Az iszlám történelem másik, viszonylag ismeretlen aspektusa a rabszolga-kereskedelem. Az iszlám több embert tett rabszolgává, mint bármely nyugati kultúra. Az Észak- és Dél-Amerikába hurcolt összes rabszolgát a muszlimok adták el Afrika nyugati partján. Mohamed rendelkezett fehér, fekete, arab és szex rabszolgákkal. Ajándékba adta, elfogta (hadjáratok során) és nagykereskedelemben eladta őket. Az arab nyelvnek több szava van a rabszolgára, mint bármely más nyelvnek a világon.

Nem igaz az az állítás, miszerint a káfir szónak nincs pontosan meghatározott jelentése. A Koránt használtam a káfir meghatározására. A KFR gyökérnek 18 változata van, és ezeket a variációkat a Koránban kerestem. Az eredmények szerint 345 vers használja a KFR-t mint hitetlen, 39 változat mint hálátlant és 11 vers más jelentéssel bír. Igaz, hogy az iszlám előtti költészet más jelentéseket használt, de a Korán pontosan meghatározza a káfirt.

Próbára tettek azzal, hogy Bukhari csak 66-szor használja a „dzsihád” szót, és én azt állítom, hogy 21%-a szól a dzsihádról. Ez a kijelentés a tudományos kutatások hiányának és a kellő gondosság gyakorlatának mélypontja. Olvassa el adataimat a politicalislam.com honlapon. A számok alátámasztják a 21%-ot.

Íme egy példa, amely megemlíti a kard dzsihádját a káfirok ellen, viszont nem használja a „dzsihád” szót. Ehelyett a ghazwa szót használja, ami Mohamed által vezetett fegyveres erőt jelent.

Bukhari 5. kötet, 59. könyv, 457. hadísz: Elbeszélte Sinant és Abu Szalámát: Jabir megemlítette, hogy Allah apostola társaságában részt vett egy Ghazwában Najd felé.

Mohamed Najd közelében megtámadta a káfirokat, majd megölt és elfogott 63 embert, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy nem hitték el, hogy Mohamed Allah hírnöke. Tehát, ez a hadísz nem használja a dzsihád szót, viszont a kard dzsihádjáról szól. Az iszlám doktrínában engedélyezett védekező harc, a védelmi és támadó harcok pedig kötelezőek. Mohamed mindháromban részt vett.

Egy ponton egyetértek a „szakértőkkel”. Dzsihád küzdelmet jelent. Számos jelentéssel bír, többel mint a kardé. A dzsihád zsenialitása azok a megnyilvánulások, amelyekben kibontakozhat – kard, pénz, toll, beszéd, szerelem stb.

Azt állították, hogy a Medina-i Korán a „közösség szervezéséről” szól. Ez részben igaz, de magában foglalja a dzsihád szervezését is. Ha meglátogatja elemzésem a politicalislam.com honlapon, a Medina-i Koránban megtalálja azokat az adatokat, amelyek alátámasztják a dzsihádszámokat. Az ottani szavak száma azt mutatja, hogy a Medina-i Koránban 54 822 szó van, a dzsihádról 13 167 szó: 13 167/54822 = 24%.

Tehát, Mekkában nincs dzsihád, de a Medina-i Korán 24%-a a dzsihádról szól. Ez az iszlám dualizmus példája. Mekkában az iszlám a béke vallása, de Medinában a dzsihád politikája. Melyik az igazi iszlám? Mindkettő igaz.

Azt is állítják, hogy a káfiroknak szentelt hadísz mennyisége nem 37%. Ismét arra kérem, hogy keresse fel a politicalislam.com oldalt, ahol megtalálja az alátámasztó adatokat. A jelentést is figyelembe vettem, nem csak egyszerű szószámolást végeztem. Egy tartalom jelentését pedig egy specifikus szó megemlítése nélkül is figyelembe lehet venni. Legyen kellően alapos, de felhívom figyelmét, hogy a szavak száma eltérő lesz attól függően, hogy melyik fordítást használja.

Az az állítás megtévesztő, mely azt állítja, hogy Mohamed csak a 16 zsidó törzs közül 3 ellen harcolt. Amikor Mohamed Medinába költözött, a város felét arabok lakták, a másik felét pedig három zsidó törzs. De, két évvel később, mindhárom zsidó törzset elfogták, száműzték, rabszolgává tették vagy meggyilkolták. Így Medinát megtisztították a zsidóktól. Később, Umar kalifa uralkodása alatt, az összes zsidót deportálták. Ennyit a zsidók iránti toleranciáról. A Koránban és a Szunnában több a zsidógyűlölet, mint a Mein Kampf-ban.

Meglehetősen gyakori az a kijelentés, hogy: „Radikális vagy mérsékelt iszlám? … Csak egy iszlám létezik”. Mi a radikális? Mi a mérsékelt? Csak egy iszlám tan létezik – a Korán és a Szunna. Annyi féleképpen értelmezhető, ahány muszlim van. Viszont, bármi elfogadható a tanban; a káfir lefejezése az iszlám tanát követve. A radikális és mérsékelt megkülönböztetés a káfir hitvédők, és az iszlám tudósok használják, akik ezáltal megtévesztést gyakorolnak.

Egyes hit-tudósok szerint, a Koránt nem szabad szó szerint olvasni, ellenben értelmezni kell. Ez egy másik módja annak az álláspontnak, hogy a Korán nem teljes, és nem áll meg önmagában. De ki értheti meg? A hitehagyott? Egy síita vagy szunnita imám? Egy káfir dimmi? A Korán értelmezésének egyetlen módja van, mégpedig Mohamed életén és példáján keresztül.

Az egyik fő intellektuális különbség közöttem és azok között, akik bírálják a munkámat, az az, hogy ők az értelmiségieknek és az akadémikusoknak írnak, én pedig a hétköznapi embereknek írok. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek mély ismereteim a témában. Kérlek, mutasd meg nekem a Koránt vagy a hadísz verseket, amelyeket nem értek vagy nem magyarázhatok meg. A Dhimmi-szerződésben, amelyet II. Umar alkotott, az volt a követelés, hogy a keresztények ne olvassák el a Koránt, hanem azt egy muszlimnak kell kifejtenie a számukra. Ezek a bírálók folyton megismétlik ezt a sértő követelést. Ők a dimmik.

Módszertanommal szembeni érvek többsége szubjektív. A dimmik és hitvédők véleménye. A CSPII módszere objektív és tényalapú. Hozzáférhető és könnyen érthetővé teszi a politikai iszlám doktrínáját. Főleg azért támadják meg, mert feltárja az iszlám hatalmának sötét aspektusait.

Befejezésül mondom minden ideológiai ellenfelemnek: Vitassuk meg azt a feltevést, hogy „az iszlámnak nincs semmiféle haszna a káfirok számára”.