Politikai iszlám a burka leple alatt

Az arc elfedésének szükségessége vitatott a muszlim vallástudósok és muszlimák körében, Európában pedig bizalmatlanságot és szegregrációt szül a szokatlan burka viselete. Amikor a fátyol a politikai iszlám ideológia szimbólumaként jelenik meg, tudatosan elválasztást hoz létre a muszlimok és a nem muszlim hitetlenek (káfirok) között. Egy káfir nő, pedig “becstelen öltözete” miatt, akár meg is erőszakolható vagy megölhető. Az m1 Ma reggel műsorában a burkini és burka viselés betiltása volt a téma, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kutatójával beszélgetett a műsorvezető.

 

Az iszlámot a Koránon és Mohamed életén keresztül ismerhetjük meg. Találunk a Koránban több olyan idézetet is, amely a nők szépségének elfedését írja elő: leggyakrabban a 33. szúra 59-es ájáját idézik, ebben az eltakarás céljából használt ruhadarabra utaló eredeti arab szó a “dzsabba” vitatott jelentést takar, hiszen általánosan az arabok gyakorta viselt köpenyére használják ezt a szót. Az pedig a nyaknál zárul és a testet-mellet fedi nem az arcot.

Egy másik ája a Korán 33:53-as verse a hidzsábot említi. A 33:53-as vers arra az időszakra tehető, amikor Mohamed már elhagyta Mekkát és Medinában élt feleségeivel, ahol egy esküvő alkalmával éjszakára a házában maradtak a vendégek. Az adott alkalomra vonatkozó etikett szabályai alapján arra kérte vendégeit, hogyha kérdéssel fordulnának a ház asszonyaihoz, akkor azt a válaszfalon/függönyön keresztül tegyék. Egy másik hadísz, történet Mohamed életéből, arról szól, hogy a Próféta saját muszlimáit kárhoztatta áttetsző ruhájuk és fedetlen fejük miatt: „Az én vallási közösségemből két csoport a Pokolban lesz, akit még nem láttam: az egyik, melynél ökörfarokhoz hasonló korbácsok vannak és azzal verik a népet, a másik a nők, akik felöltözve is meztelenek és a fejük olyan, mint a teve púpja.”

A 7. században eredeztetett irányelvek alkalmazhatósága a 21. században azonban komoly kihívás elé állítja az iszlám közösséget. Etimológiailag és történetileg is igen gazdag témakörről beszélünk, amikor a fejkendők milyenségét (hijab, niqab, burka, jilbab és még több száz szó van rá) vizsgáljuk. A vallási előírások megvitatása azonban nem tisztje a nem muszlimoknak, ez a hívők és imámok feladata. Azonban tény: vallási szempontból nem egyértelműen igazolható az arc elfedésének szükségessége, így az sem állítható, hogy a burka viselésének tiltása vallásszabadságot sértene.

A burka a muszlim nők felfogásában

Muszlim nők körében gyakori az a tradicionális felfogás, hogy a kendőt viselő muszlim nő, ezáltal tesz vallomást önmagáról a nyilvánosság előtt, mert bárki, aki látja őt, tudni fogja, hogy muszlim és erkölcsi tartása van. Így a fejkendővel deklarálja, hogy ő egy szemérmes, erkölcsös, tiszta nő, aki a legkisebb mértékben sem akarja a férfiak figyelmét felkelteni. Tehát aki nem viseli a fejkendőt, az bizonyosan káfir és mindennek az ellenkezője igaz rá, vagyis magára vessen, ha például megerőszakolják. Ez a szemléletmód nem elfogadott az európai társadalmakban és azt az alapvető emberi jogot sérti miszerint mindenki egyenlő, vallási hovatartozástól függetlenül.

Ismert történet Egyiptomból, hogy 1919-ben amikor szavazati jogot követelve vonultak utcára a nők eldobták fátylaikat és egészen a hatvanas évekig vissza se vették. Nasszer elnök 1960-ban, kiegyezve a legnagyobb egyiptomi vallási szervezettel, a Muszlim Testvériséggel, amelyet azóta terrorszervezetként tartanak számon, egy konferencián prezentálta a “hijab” viselés visszavezetésének ötletét. A közönség nem értette, mit ért hijab alatt, s mikor Nasszer elmagyarázta, hogy a fej lekendőzésére gondol, harsány nevetésben tört ki a közönség.

A “hidzsáb” mozgalma a 60-as évek óta erősödő politikai irányzat Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, Afganisztán és az Iszlám Állam által birtokolt területeken, mostmár Európában is. Célja az elválasztás és nem az összetartozás erősítése. A hidzsáb szót többször említi a Korán, de sohasem a fej elfedéseként. Szószerint függönyt vagy válaszfalat jelent, de leginkább elválasztásra utal, a vallásos és hitetlen, a mennyország és pokol között. Tehát a feljebbvaló muszlimok és a hitetlen káfirok világa között, így válik egy egyszerű fejfedő politikai deklarációvá.

Share this post