Video: Egy fejkendőnyi távolság a muszlimok és káfirok között – M1 riport

Bár Franciaországban a burka nyilvános viselése 2011 óta jogszabályt sért és ezt a törvényt a strasbourgi emberjogi bíróság is jóváhagyta a társadalmi kohézió megőrzése érdekében – egy másik ruhadarab a burkini strandviselet ügyében, az alapvető emberi jogokra hivatkozva, egy francia közigazgatási bíróság a viselés joga mellett állt ki.

A burkavita politikai iszlám ideológiai kérdéseiről és egy új nézőpont: a fátyolviselés káfirokra, nem-muszlimokra gyakorolt politikai következményeiről beszélgetett az m1 Ma reggel műsorában a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának képviselője.

A fátyol viselésének szükségessége és az eltakarás mértéke vitatott a muszlim jogtudósok és muszlimák körében, erre szemléletes példa a testet és arcot fedő iszlám öltözékek sokasága a burkától a hidzsábig.

Amit a nem muszlimok számára fontos lehet tudni a témában az nem a vallási oldal, hanem a fátyol viselésének politikai következményei, vagyis hogyan hat azok életére a fátyol, akik nem viselik, legyenek ők akár az iszlám reformjáért küzdő muszlim nők, akár nem-muszlimok. Ezek a politikai következmények sarkallják a jogalkotókat a tiltásra is.

A politikai iszlám szimbóluma a muszlimok számára

A fejkendő azt szimbolizálja, hogy viselője aláveti magát a saría (iszlám jogrend) törvényeinek. Egyúttal azt is jelzi, viselője muszlim, vagyis különbözik attól, aki hitetlen, vagyis káfir. Káfirnak (magyarul irodalmiasan gyaur kutyának) lenni pedig nem kellemes dolog az iszlám elvei alatt. A szó jelentése az “igazság elfedője, Allah irgalmának elhárítója”.

A Korán 64%-a, a Mohamed életét tárgyaló szíra 81%-a és a hadíszok 37%-a szól a káfírokról, részletes útmutatás van arra vonatkozóan mit lehet megtenni és mit nem egy káfirral. Ez pedig az olyan enyhe útmutatásoktól kezdődően, hogy egy muszlimnak sohasem lehet barátja egy káfir, vagy hogy egy káfír kigúnyolható, becsapható az egészen olyan végletekig, hogy rabszolgasorba hajtható, gyűlölhető és megölhető – széles irodalma van a témának az iszlám alapműveiben.

Történelmileg pedig tudjuk, hogy Mohamed hadvezérként és politikai vezetőként ért el olyan sikereket az iszlám terjesztésében, amit mekkai időszakában szónokként sose tudott megvalósítani. Ilyen módon vált a dzsihád 1400 éven át a politikai iszlám egyik eszközévé, arra az alapelvre építve, hogy egy nem-muszlimmal bármi megtehető.

Jogos és vallásos

Jogalkotói szempontból fontos tudni, miért nem sérti a szabad vallásgyakorlás jogát a burka tiltása: az iszlám nem írja elő egyértelműen a fátyol kötelező viselését és a “darura” iszlám koncepciója alapján a vallás megengedő az olyan helyzetekkel szemben, amikor egy muszlim olyan tevékenységben vesz részt, amit a saría megtilt. A darura azt jelenti, hogy a muszlim megteheti azt, ami általában tilos, és elkerülheti annak végrehajtását, ami elő van írva, hogyha a körülmények ezt diktálják.

Jó példa erre a 98%-ban muszlim többségű Törökországban két évvel ezelőttig érvényben lévő fejkendő-viselés tilalma a közintézményekben. (Bár az is igaz, a darura csak átmeneti és arra az ideiglenes időszakra vonatkozik, amíg nem vezetik be a saría törvénykezést az adott területen – a török kormányzó párt, AKP, iszlám konzervativizmust támogató politikája is így vezetett a fejkendő engedélyezéséhez az eddig szekulárisnak tartott országban.)

Egyenlő, ha erkölcsös

A fátyolviselés (vallási indokoltságától függetlenül) azt a politikai elvet képviseli, hogy nincs egyenlőség muszlim és káfir között, nincs egyenlőség egy fátylat viselő muszlim, erkölcsös, tiszta nő és a fátylat nem viselő “többi nő” között. “Többi nő”, legyen akár muszlim, akár nem muszlim, káfirként egyistenhívő keresztény vagy zsidó, vagy többistenhívő, ateista vagy humanista. Ha pedig az erkölcsnek ilyetén alacsonyabb szintjén áll egy nő, az nem megbecsült egy muszlim férfi által és ennek politikai, társadalmi következményei könnyen észrevehetők.

Az európai társadalmak minden ember egyenlőségét hangsúlyozó alapelveinek ellentmondanak az ilyen megkülönböztetések, legyen akár vallási akár politikai oka, amennyiben káfírként mi a “többiek” kategóriába tartozunk, akkor a fátyol azt az üzenetet küldi számunkra, hogy mi különbözünk, hitetlenek, káfirok vagyunk, s a Koránból tudjuk, hogy Allah gyűlöli a káfirokat, így válhat könnyedén a politikai iszlám gyűlöletkeltő eszközévé egyetlen ruhadarab.

Share this post